Kétszer ugyanabba a folyóba nem lépünk. Tartja a mondás. Ám a magyar futball ezzel mit sem törődik. Szinte rá lehet már aggatni a tragikomédia jelzőt. Megbukott játékosok helyezkednek el ugyanabban a ligában, mintha mi sem történt volna. Most éppen Andrea Mancinivel történt az eset. A híres edző fia a Honvédtól a Haladáshoz igazolt. Mivel mindkét helyen erősen él az olasz vonal, ezért a következő párbeszéd villog előttem, ahogy kufárkodnak a talján sportigazgatók:
- Szevasz Gino!
- Ciao Francesco!
- Tudod most éppen szarban van a csapatunk, kéne egy pengés támadó!
- Megoldható! Andrea Mancini enyhíti a problémátokat.
- Szuper! Olasz berkekben jól cseng a neve. Gólt tud lőni?
- Igen. Egyszer. Ligakupában. Tizenegyesből.
- Ez igen! De nem túl drága nekünk?
- Dehogy! Két kapu és egy zsák labda az ára. De nehéz lesz vele megegyezni a fizetéséről.
- Sokat kér?
- Pár ezer eurót. Tudod, olasz, Man. City-ben megfordult, az öreg Mancini fia...
- Fuh, kiköhögjük... Csak nem sértődik meg, ha hozzádobunk egy mobilt, egy autót és egy házat.
- Áll az üzlet. Hozzátenném még, hogy a kedvenc kajája a macskástészta.
- Ne félj, már a szőrős lábú nőket is hozatom.
Győrben új seprű sepreget (bár a régi tudja, hol a szemét). Fél csapat kirúgva, de természetesen kapkodnak értük a klubok. Más kérdés, hogy sokat kérnek a játékosok, hiszen egyszer bajnokok voltak idehaza. Meg hát ők a munkanélküliek, ők diktálhatnak.
Jelenleg itt tartunk az uborkaszezonban, félek lesz ez még rosszabb is.
Fotó: nb1.hu
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése