Nos, az élet úgy hozta, hogy többed magammal kilátogathattam egy lengyel bajnokira is (Cracovia -Górnik Zabrze 3-0). A helyszín a Cracovia stadion volt. Mivel semmilyen linket nem találtam az internetes jegyvásárlásra, (csak pár sort, hogy külföldiek szurkolóikártya nélkül ne is próbálkozzanak) ezért már korán kimentünk a stadionhoz, hogy megváltsuk belépőnket. Ugye ismeretes Csányi bácsi mindig a lengyelekkel példálózott szurkolóikártya ügyben, ahol mint utólag kiderült nem vált be. Bele tellett neki is pár évbe, mire rájött, de jobb később, mint soha... Azért valamilyen igazolványra - és arcra - azért még itt is szükség van a bejutáshoz. A Fan Pointban ülő lány kedvesen állt hozzánk, sőt, mint kiderült, mivel most regisztrálunk, tehát még az életben nem jártunk lengyel meccsen, ezért 1 zlotyért, átszámítva kb 70 forintért oda ülhetünk, ahova akarunk, kivéve a VIP-be. Nem rossz, mondhatjuk, micsoda vendéglátás, aztán este mi is olvastuk a híreket, hogy otthon a szövetségi kapitány fordult haza inkább. Valentin nap alkalmából, meg a pár egyik fele ingyen mehetett be. Egy kis Fanshop nézelődés és vásárlás után még volt egy kis időnk, várost néztünk, de már a meccsen járt az eszünk. Eljött az este 6 óra. A magyar bajnoksághoz hasonlóan a lengyelekkel egy napon indult a tavaszi szezon. A bejutás "érdekes" volt, hiszen nem használtuk a vénánkat, ám a kamerába azért bele kellett nézni, hogy beazonosítson.
Mivel mi most csak nézők voltunk, így az eredmény számunkra eléggé másodlagos volt, inkább a szurkolói életet szerettük volna megtekinteni, amire jó esély is volt, hiszen a Cracovia a harmadik helyen telelt, míg a Górnik az utolsó előtti volt, de pár éve Újpesten mutattak egy-két dolgot. De a vendégszektor a meccs végéig üresen maradt. Sajnos az okát nem tudom, pedig esküszöm kerestem. A mérkőzésről csak annyit, hogy egy picivel színvonalasabb a mi bajnokságunknál, de nem elérhetetlen, hiszen itt is sírt néha a labda. Mégis kilátogatott kb 10 000 néző, hiszen a stadion háromnegyede bizony megtelt. A szurkolói kultúra is hasonló, hisz percek alatt megtanultuk, hogy a "kurwa" valamiféle káromkodást jelent, hiszen minden második szavuk ez volt, amikor hőbörögtek egy kicsit. Az ultrák végig biztatták a csapatokat, bár nem értettük mit skandálnak, de a hangosbemondóban lejátszott gyerek beszéd valószínűleg a miénkhez hasonlítható. A büfé elég szegényesnek mondható, egy kicsit a német stadionok kínálatához hasonlítható, sör, forralt sör, sült kolbász, üdítők és zapiekanka.
Mindenesetre egy jó élménnyel gazdagodtunk, a hangulat kiváló volt, a meccs is, és elégedetten nyugtáztuk, hogy nem vagyunk sokkal lemaradva játékban. Igaz, a Bundesliga vezetőit is megértem, hogy inkább a tízezres tömeg előtt játszó focistákból válogatnak, mint a mi aranylábúainkból. Ja, és a pálya minősége itt is hagyott némi kívánnivalót maga után.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése