70 forintos lengyel nyelvlecke

Nos, az élet úgy hozta, hogy többed magammal kilátogathattam egy lengyel bajnokira is (Cracovia -Górnik Zabrze 3-0). A helyszín a Cracovia stadion volt. Mivel semmilyen linket nem találtam az internetes jegyvásárlásra, (csak pár sort, hogy külföldiek szurkolóikártya nélkül ne is próbálkozzanak) ezért már korán kimentünk a stadionhoz, hogy megváltsuk belépőnket. Ugye ismeretes Csányi bácsi mindig a lengyelekkel példálózott szurkolóikártya ügyben, ahol mint utólag kiderült nem vált be. Bele tellett neki is pár évbe, mire rájött, de jobb később, mint soha... Azért valamilyen igazolványra - és arcra - azért még itt is szükség van a bejutáshoz. A Fan Pointban ülő lány kedvesen állt hozzánk, sőt, mint kiderült, mivel most regisztrálunk, tehát még az életben nem jártunk lengyel meccsen, ezért 1 zlotyért, átszámítva kb 70 forintért oda ülhetünk, ahova akarunk, kivéve a VIP-be. Nem rossz, mondhatjuk, micsoda vendéglátás, aztán este mi is olvastuk a híreket, hogy otthon a szövetségi kapitány fordult haza inkább. Valentin nap alkalmából, meg a pár egyik fele ingyen mehetett be. Egy kis Fanshop nézelődés és vásárlás után még volt egy kis időnk, várost néztünk, de már a meccsen járt az eszünk. Eljött az este 6 óra. A magyar bajnoksághoz hasonlóan a lengyelekkel egy napon indult a tavaszi szezon. A bejutás "érdekes" volt, hiszen nem használtuk a vénánkat, ám a kamerába azért bele kellett nézni, hogy beazonosítson.

Mivel mi most csak nézők voltunk, így az eredmény számunkra eléggé másodlagos volt, inkább a szurkolói életet szerettük volna megtekinteni, amire jó esély is volt, hiszen a Cracovia a harmadik helyen telelt, míg a Górnik az utolsó előtti volt, de pár éve Újpesten mutattak egy-két dolgot. De a vendégszektor a meccs végéig üresen maradt. Sajnos az okát nem tudom, pedig esküszöm kerestem. A mérkőzésről csak annyit, hogy egy picivel színvonalasabb a mi bajnokságunknál, de nem elérhetetlen, hiszen itt is sírt néha a labda. Mégis kilátogatott kb 10 000 néző, hiszen a stadion háromnegyede bizony megtelt. A szurkolói kultúra is hasonló, hisz percek alatt megtanultuk, hogy a "kurwa" valamiféle káromkodást jelent, hiszen minden második szavuk ez volt, amikor hőbörögtek egy kicsit. Az ultrák végig biztatták a csapatokat, bár nem értettük mit skandálnak, de a hangosbemondóban lejátszott gyerek beszéd valószínűleg a miénkhez hasonlítható. A büfé elég szegényesnek mondható, egy kicsit a német stadionok kínálatához hasonlítható, sör, forralt sör, sült kolbász, üdítők és zapiekanka. 

Mindenesetre egy jó élménnyel gazdagodtunk, a hangulat kiváló volt, a meccs is, és elégedetten nyugtáztuk, hogy nem vagyunk sokkal lemaradva játékban. Igaz, a Bundesliga vezetőit is megértem, hogy inkább a tízezres tömeg előtt játszó focistákból válogatnak, mint a mi aranylábúainkból. Ja, és a pálya minősége itt is hagyott némi kívánnivalót maga után.  

Galéria: ITT, videók pedig a Facebook oldalon!

Kína, Kína, de csodás!

Mi jut eszébe Kínáról egy magyarnak? Olcsó, silány minőségű ruhák, koppintott márkák, kifőzdék. Ám ma már korántsem van így. Persze, gagyi cuccot még mindig tudunk venni a piacon, de keleten elkezdtek fejlődni. Hogy mást ne mondjak, csak a telefon és tablet készülékeik simán versenybe szállnak a nyugati vetélytársaikkal. Manapság divat lett kiegészítőket, elektromos gépeket rendelni az interneten keresztül tőlük, mert jobban megéri, mint itthon a boltban. De az ember még így is felkapja a fejét, ha egy játékos odaigazol focizni. Na, nem Drogbara és társaira gondolok, akik túl vannak a zenitjükön és pénzt keresni mennek Kínába. 

Mert jött a téli átigazolási időszak és rögtön három játékos repült keletre, hogy megszedje magát. Erre nem lehet mást írni, hiszen ereje teljében lévő focisták nem adják így alá. Ezzel nem lebecsülni akarom az ottani futballt, de azért még mindig Európában játszani a presztízs. Gervinho igaz, hogy nem sok sót evett meg a nagyobb ligákban, de még mindig csak 28 éves. Ramires szintén ugyanennyi idős, de ő mégis csak a Chelseat hagyta ott a Jiangsu Sainty kedvéért. És akkor jött az átigazolási időszak vége, amikor Falcao nem tudott visszaigazolni az Atlético Madridba, mert nem tudott Jackson Martínez Kínába igazolni az utolsó pillanatban. De semmi baj, ott február 26-ig még van idő, Falcao ott is kiköthet. Majd a mai hír szerint Martínez végül eligazolt. 29 éves, évekkel ezelőtt sorba álltak érte a kérők, a Portoban ontotta a gólokat, nem ezt a pályafutást jósolták neki. De ő választotta. Erre szokták mondani, hogy mindig van az a pénz, amiért az ember haja korpásodik. Szerencsére Nani hajkoronája rendben van, még ha az asszony ezzel nem ért egyet. Ő ugyanis maradni szeretett volna a Fenerbahcenál, hogy török bajnok legyen és nem fogadta el a mesés keleti ajánlatot. Az asszony erre berágott és hazaköltözött Portugáliába a gyerekkel. 

Most már csak reménykedhetünk, hogy ezek az idő előtti Kínába igazolások megszűnnek és nem marad tendencia. Persze erre mondhatjuk, hogy így legalább kiderül ki az igazi zsoldos és nem kár értük. Természetesen ez az írás nem azért született, hogy szakmázzak egyet, hanem aggodalmamat akartam kifejezni, merre tart a mai labdarúgás.

És most álljon itt egy lista, kik azok a hírességek, akik megfordultak Kínában, illetve még mindig ott vannak: Huszti, Drogba, Kanouté, Keita, Ramires, Gervinho, J. Martínez, Paulinho, Mbia, Demba Ba, Tim Cahill, Tigana, Felipe Scolari, Marcello Lippi, Sven-Göran Eriksson. A lista persze nem teljes. 

Fotó: Action Images